Május 30-án, hétfőn 3 db nagy (16 mm-es) tüszőt láttak és több kisebbet az UH-n. Aznap este 10-kor kellett beadni az Ovitrelle-t tüszőrepesztéshez.Június elsején megtörtént az első inszeminációnk. Reggel 9-kor Dzsé került a rivaldafénybe, produkálnia kellett egy kis anyagot. Azt mondta menjek be, segítsek, de annyira fura, "stresszes" volt a helyzet, hogy jobbnak láttam egyedül hagyni. Így is kellett egy jó fél óra szegénynek.

11.45-re szépen kicentrifugázták a srácokat, bezselézték a hajukat gondolom, hogy könnyebben menjen az udvarlás. Engem meg fölfektettek terpeszteni, és mire kettőt pislantottam, az orvos már ott sem volt.  Kaptam egymillió jótanácsot és egy könyvet, amelyből többek között megtudhattam, hogy a stressz káros, és hogy sokat kell beszélgetnünk a párunkkal ahhoz, hogy jó legyen a kapcsolatunk. Ki hitte volna! A kiadvány címe az, hogy Útmutató gyermektelen pároknak. Ezt nem értettem, éppen azért voltunk ott, hogy többé ne legyünk gyermektelenek. Inkább ahhoz kellene útmutatás, hogy mitől ne legyünk gyermektelenek. Lehetne inkább az a címe, hogy Útmutató már nem sokáig gyermektelen pároknak. 

Ahogy képet kerestem ehhez a témához, erre bukkantam: 

"a gyermektelen házasok boldogabbak, elégedettebbek voltak a párkapcsolataikkal, mert úgy érezték, társuk jobban értékeli őket. Mindemellett arra is fény derült, hogy a gyermektelenek lényegesen többet tesznek a viszonyuk ápolásáért, gyakrabban beszélgetnek, és több időt szánnak egymásra".

Jókor szólnak!

Most az első DPO-n semmi különöset nem érzek, nyugodt vagyok és kisimult, a hasam egy picit puffad és fájdogál, de csak igazán enyhén.

Hogy fogom kibírni a bizonytalanságot két hétig!?!!!?